Boldog készülődést kívánok mindenkinek.
A hosszú téli estéken szeretek Jeszenyint olvasni, elképzelem az orosz végeláthatatlan és sötét éjszakákat, a versek elgondolkoztatnak. Egy kis részletet leírtam alább a Fekete ember c. verséből, talán túlontúl is komor, vészterhes erre a szép adventi vasárnapra, de a szembesülésről szól saját magunkkal. Ha ez sikerül, akkor lélekben is felkészültünk az ünnepre.
"Már nem tudom merre, de
volt egy falu,
Kalugában talán, vagy
Rjazany-vidéken,
jámbor paraszti
családban élt ott egy fiú,
lenhaja volt, és ragyogott szeme kéken...
S lett siheder ifjú,
költő ráadásul,
nem szálfa-magos, de
amúgy jó markos gyerek.
Volt neki valami nője,
negyvenen is tán túl,
kit hol cemendének, hol meg
kedvesének nevezett."
"Már nem tudom merre, de
volt egy falu,
Kalugában talán, vagy
Rjazany-vidéken,
jámbor paraszti
családban élt ott egy fiú,
lenhaja volt, és ragyogott szeme kéken...
S lett siheder ifjú,
költő ráadásul,
nem szálfa-magos, de
amúgy jó markos gyerek.
Volt neki valami nője,
negyvenen is tán túl,
kit hol cemendének, hol meg
kedvesének nevezett."
Szergej Jeszenyin: A fekete ember
Kalákának van egy lemeze. Ez a Jeszenyin vers a címe. Talán az egyik legkedvesebb lemezem tőlük. Jó hogy emlékeztettél rá. Meghallgatom ma este.
VálaszTörlésSzép adventi napokat kívánok nektek!
Nekem is ez a kedvenc lemezem tőlük, szerintem remekül sikerült, és inkább hozzátett a versekhez, mint elvett belőlük.
TörlésTéli este, Jeszenyin, gyertyafény... Mennyire összeillő szépségek, mennyire kellenek!
VálaszTörlésMár hallgatom is...
VálaszTörlésÉn a koszorú egyszerűségére és egyben szépségére csodálkoztam rá először, a vers ráadás volt.
VálaszTörlésolyan szép dús fenyőágat vettem, hogy a díszítés, úgy éreztem, csak rontana a szépségén...
Törlés