I colori di questa primavera : rosa e giallo

.

Nevicata

.

Mi se maradtunk ki a nagy havazásból, szerencsére.

 

 

Mesebeli kerek erdő (Pian delle Betulle)

.

Ősz és tél találkozása

 

 

.

 

 Angyal füstölővel. A kehelyben a comoi tó

a Garda tó felett

olive: pura vita

Van nekünk egy olajfánk, úgy vagyunk vele, mint Kis herceg a rózsájával, nagyon fontos nekünk. Egy öreg apácától vettük még nászutunk alatt Assisiben, aztán otthon nevelgettük a franciaerkélyen. Mindig csak tizenkettő olajbogyót hozott -jó katolikus lévén- és tavasszal ecsettel poroztam be, nem lévén több olajfa a környéken.

Aztán mikor kijöttünk Olaszországba, természetesen őt is hoztunk magunkkal, nagyot nőtt itt az édes anyaföld közelében a teraszon, és ma már akár harminc bogyóval is megörvendeztet.

Lassan készülhetünk a szüretre:)

nem nagyon látszik, de itt éppen egy feketerigó lakmározik a bogyókból

ez a két darázs pedig a kedvenc csészémből:)

a csúf esős napok után ilyen színekkel kárpótolt minket az ég:
(a képen az egyetlen gránátalma, ami megmaradt, a többit elverte a jég)

felhők közül a Magyarország

A szivárványt Györgyinek küldöm

Ezt a fotót a tetőről készítettem. Amióta a tetőn keresztül menekültünk a betörő elől, profi vagyok a tetőn császkálásban:)

Colori di Firenze: giallo e azzurro

.

San Miniato

Chiesa di Santo Stefano

Piazza della Signoria

Ponte Vecchio

 Piazza della Signoria

Santa Croce

Mimosa per te

Nem szeretem a kitalált ünnepeket, pláne azokat nem, amit a bizniszvilág őrületté fúj fel. Hallottam, otthon lépni se lehetett a virágárusoktól. Az itteni "Nők Napja" nekem jóval szimpatikusabb, maximum egy szép szál mimózát adnak kedvesüknek a fiatalok.

Én ezt a mimózát Nektek szeretném küldeni, régi hűséges, és kedves új olvasók:)

  Nekem most van egy dédelgetett cserepes példányom, róla készültek a fotók, remélem sikerül kis bokrocskává nevelni. 

Botanikailag az igazi mimóza, amit a népnyelv is átvett érinthetetlensége miatt, a szemérmes mimóza (mimosa pudica)  melynek lilás virága van, érintés hatására összecsukódnak a levelei és a levélnyelei is lehajolnak.(tigmonasztia) 

Nőnapra az olaszok a sárga virágú fajtát adják, nem érzékeny az érintésre, az ausztráliai Acacia dealbata nevű fa virága.

A mimózafélék a pillangósvirágúak legkisebb családja, 40 nemzetségükbe kb. 2800 faj tartozik.Nagy részük a trópusokon és szubtrópusokon él, legjellegzetesebbek a szavannaerdőkben. Apró virágaik tömött fejecskékbe, fürtökbe vagy füzérekbe tömörülnek. Csalogató hatásukat hosszú, sokszor több centiméter nagyságú és színes porzószáluk adja. A virágszerkezet a pillangósvirágúakon belül a legősibb. A virágok szimmetriája sugaras.

Gyerekkoromban egy régi kis asztalkán anyukám mindig tartott egy szál mimózát egy rézkancsóban. Ebben az asztalkában tartották a fontos iratokat, gyerekként a tiltott fiók volt. Persze annál jobban izgatott, rendszerint ez a párbeszéd folytatódott:

-Anyu, nyúlok a fiókba?

(kezem már a fiókban)

-Nem!!!!

- de nulok!

Ciao,ciao

.

Kicsit irigykedem az otthoni finom meleg napok miatt, itt sajnos már megjött az eső és a köd, ez a szürke idő nem éppen szívderítő látvány. Marcinak honvágya lett, én egyre több csokit eszem és Zoránt hallgatok. Szerencsére pár illékony meleg órával minket is megajándékozott a november, valószínűleg idén az utolsókkal. Hosszú téli szünet következik tücsök-bogár-lepkefotók terén…

Készülj a hosszú télre, kedvesem
Mert hosszú lesz a tél, én azt hiszem
A szíved melegét tedd el nekem
Én majd a szemed fényét őrizem

Ne várd a májust, hiszen közelít a tél

Ne várd a májust, kedvesem

Öltözz fel jól, ha az utcára kilépsz

S ha fázol, bújj az ágyba velem

Marci "torneros" lányoktól kapott csokija:)