Sabato pomeriggio

egy szombat délután a La Costán

fiordalisi - kék búzavirág

A legkedvesebb virágom a búzavirág. Olyan kék mint a végtelen tenger, de szüksége van a búza társaságára, nélküle elszürkül, kifehéredik. (tudja valaki, hogy miért?) A meleg nyári szabadságot juttatja eszembe, a széna jóleső illatát, az esti ciripeléstől hangos Balatont. A

pipaccsal és a kamillával az életet adó búza őrzői, a földművesek szemében a nagy tápanyagrabló.

Somlósi Lajos megint más szférában látja:

"A pipacs és a búzavirág kettősében a pipacs maga az esztétika,a búzavirág az etika. A piros nagyasszony azt láttatja meg,ami szép, szeretetre méltó és harmonikus, a kék úrfi pedig azt, ami pontos és igaz. Ketten a búzaföldek szélén találkoznak,vagyis a kalászosok kozmikus antennaerdejét használják saját kettősük összehangolására. A búzavirág segíti a spirituális előrelátást és tisztánlátást, segít kiválasztani a felénk áradó információtömegbõl a nekünk fontosat, nem engedve magunkra zúdulni a perverz és parazita információáradatot. Ez a kék, a lapis lazuli színe, a Szaturnusz géniuszának,a kapu őrének, az idő és a karma mesterének jelenlétét jelzi a földi világban."

 A képek a La-Costa szőlői között futó búzavirág mezőben készültek.

Pepe és Peppino

mákozók

tegnap este végre láttam a macskabaglyokat, ott ültek a fenyőágak szélén, éles hangjuk betöltötte az estét. Én tényleg nagyon-nagyon szeretem a baglyokat, de nem biztos, hogy szeretnék macskabagoly családot a kertemben. Nem is értem, miért ilyen hangosan vadásznak.  A fal tövében megkésett szentjánosbogár-úrfik villogtak kapuzárás előtti pánikban cikázva, párjukat kutatva, a fű tövében a pártában maradt lánykák világítottak kitartó türelemmel. Szép hűvös nyáreste volt tegnap.

La Costa con il sole e con la neve

.

fent a kékségben a la-Costa házacskái

Peppino minden kutyától megkapta a besorolást, meglehetősen hátul a rangsorban, ami számára az otthoni kényuralom után elég szokatlan volt. Itt már béke van.

Peppino és Gia sokat falatoztak a csipkebogyóból, vegyünk róluk példát, kell a C vitamin!

 sár és májvirág

 nyuszi ül a fűben:)

 Oreste Wilson az arisztokratikus allűrökkel rendelkező cirmos, akit mélyen felháborított, hogy kutya tartózkodik az ő  lakosztályában. Harcra készen az ajtóban...sajnos Peppino is...

másnap már nyoma se volt a tavaszi napsütésnek

Bent a jó melegben. Pepe és Peppino, Apa és Fia.

La Costa in ottobre

.
ilyen színes volt a természet ezen a hétvégén:

Az erdőben:

A Galbusera nerán:

 Giának csak az orra látszik ki a terítő alól:)

Vendemmia a La Costa

.

Munkásan, csendesen kezdődött az idei szüret is, de minket már nem lehetett becsapni: a tavalyi tapasztalat alapján tudtuk, ez a halk, dolgos serénykedés csak ebédig tart. Ebéd után már felharsantak az énekhangok itt-ott a tőkék között, a munka végeztével pedig előkerültek a gitárok, jó borok, estére igazi velős csont, még jobb borok, még önfeledtebb hangulat.

Bár a szőlőfürtök nem olyan szépek mint tavaly, de nagyon édesek és koncentráltak, erős, ütős bor lesz belőlük.

 

 

Nézzétek meg a tavalyi szüreti képeket is - guardate anche come é andata la vendemmia l'anno scorso:

http://ciripbogar.blogspot.it/2011/09/vendemmia-la-costa.html