le montagne - a hegyekben

Mint angolkisasszonyok az ötórai teára, esténként olyan pontosan érkezik meg a vihar. 

Szeretem a hűvöset amit magával hoz, 

a felborzolódott levelű hársfát kettéhasító nyári villám illatát*, 

és a felborzolódott idegrendszerű baglyok vijjogását az alkonyi súlyos felhők alatt. Olyan a hangjuk, akár a rozsdás vas csikorgása, mintha szellemlánykák hintáznának a szomszédos villa hatalmas birtokán.

Napközben marad a kánikula. Hétvégenként a hegyekbe futunk előle, akár 10-12 fokkal is alacsonyabb a hőmérséklet, és ha ez még mindig túl meleg lenne, ott vannak a jeges vízű hegyi patakok is. Szeretem a hegyi emberek ételeit: nagyon egyszerű, pár percet igénylő étkek, zsenge bab és borsó, ami a kertben megterem, hozzá paradicsom vagy sajt. hűs bor. nem is kell ennél több ebben a melegben.

*Hrabal

a pompás tárnics a Borno feletti mezők ritka emblemikus virága

Lago Lova az alsó képen balra

la presolana

vajas kenyér acciughe-vel (olyan mint a szardella)és medvehagymával ízesítve

zöldborsópűré kis medvehagymás tejföllel megkenve, parmezánropogóssal

és akik az előre nem gondolkodó, csak mindennemű eleség nélkül a hegynek nekivágó, ám a menedékházat zárva találó gondatlan turistákat megmentik, megitatják, megetetik:

(rifugio Lorenzini)

Selvino portaprimavera - tavaszhozó

 .
Ez a hegyek közötti eldugott tisztás az egyik kedvenc menedékem. Igaz, a virágos rétet  hamar lekaszálják az állatok miatt, sajnos csak egyszer volt szerencsém a derékig érő virágok közt sétálni. Két éve, májusban. A mostani párnás, puha zöld fű is gyönyörűséges, és ahogy lejjebb mentünk a patakocskáig, sokféle erdei virágra akadtunk. Én személy szerint valami álnok csípősbogárra is, amitől másnapra a középső ujjam feldagadt és ebben a vonalban a kézfejem is - csak gyanítom, hogy valami bogár lehetett a tettes, mert az itt lelhető növények közül egyről se tudok, ami ilyen harapós lenne.

 Szent Erzsébet legendája jut eszembe erről a "szoborról" a jobb oldali képen: arca fiatal és csodálkozó, súlyos köpenye alól kivillanó kosarában pedig virágok vannak...

A nemes májvirág  boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj. Teáját nevéhez méltóan epe-, máj- és vesebántalmak ellen fogyasztják.

egy kis ugra-bugra erdei nyuszika canus coniglionus:)

A kakasmandikó viszont liliomféle, felismerni hosszú bibéiről. Hívták még Szent György virágának, illetve kutyafoggyökérnek is a latin nevéből eredően: dens canis

 A fehér sáfrány (Crocus albiflorus) a nősziromfélék (Iridaceae) család sáfrány (Crocus) nemzetségébe tartozó,védett növényfaj.

Természetes előfordulása csak itt az Alpokalján van, Magyarországon meg a Kőszegi-hegységben

Csillagvirág, (Scilla) a spárgafélék (Asparagaceae) családjába és a csillagvirágformák (Scilloideae) alcsaládba tartozó nemzetség. Hagymás, évelő növények. 

Su nelle montagne - fent a hegyekben

 

A Sion-hegy alatt

Borzolt, fehér Isten-szakállal,
Tépetten, fázva fújt, szaladt
Az én Uram, a rég feledett,
Nyirkos, vak, őszi hajnalon,
Valahol Sion-hegy alatt.

Egy nagy harang volt a kabátja,
Piros betűkkel foltozott,
Bús és kopott volt az öreg Úr,
Paskolta, verte a ködöt,
Rorátéra harangozott.

Lámpás volt reszkető kezemben
És rongyolt lelkemben a Hit
S eszemben a régi ifjúság:
Éreztem az Isten-szagot
S kerestem akkor valakit.

Megvárt ott, a Sion-hegy alján
S lángoltak, égtek a kövek.
Harangozott és simogatott,
Bekönnyezte az arcomat,
Jó volt, kegyes volt az öreg.

Ráncos, vén kezét megcsókoltam
S jajgatva törtem az eszem:
„Hogy hívnak téged, szép, öreg Úr,
Kihez mondottam sok imát?
Jaj, jaj, jaj, nem emlékezem.”

„Halottan visszajöttem hozzád
Én, az életben kárhozott.
Csak tudnék egy gyermeki imát.”
Ő nézett reám szomorún
S harangozott, harangozott.

„Csak nagyszerű nevedet tudnám.”
Ő várt, várt s aztán fölszaladt.
Minden lépése zsoltár-ütem:
Halotti zsoltár. S én ülök
Sírván a Sion-hegy alatt.

Mesebeli kerek erdő (Pian delle Betulle)

.

Ősz és tél találkozása

 

 

.

 

 Angyal füstölővel. A kehelyben a comoi tó

a Garda tó felett

Mesebeli kerek erdő (Selvino)

A mesebeli kerek erdőhöz egy mesebeli puha réten keresztül lehetett eljutni, az utat kis kövek ,és mohapárnák szegélyezték, mintha csak hobbitok jelölték volna ki kedvenc ösvényüket, a fák még levéltelen kusza pókhálóként állták az utat, de az avarból hóvirág és primula tört elő. Az erika lila dombjain hajnaltájt biztos koboldok bújócskáztak, a hatalmas virágú hunyor rózsaszín - fehér szirmai pedig pont hogy tündérszoknyának készültek.

hóvirág, egy kicsit más fajta, mint nálunk - bocsánat, javítom, ez tavaszi tőzike

 

Alpesi hanga (Erica carnea)

Közönséges medvetalp egy hatalmas példánya (Heracleum spondylium)

fent májvirág (Hepatica nobilis)