una domenica

.

Tavaszból a télbe

.

Malcesine városkája a Garda tó partján található, kedves régi városka, várral, rengeteg kávézóval, instant pálmafákkal, és nyáron persze német turistainvázióval.

A vadregényes környező hegyek egyikére felvonó visz fel két részletben, legmagasabban elérhető csúcsa a cima Monte Baldo, 1800 magasan. 

Lent a városkában végre tavaszillat lengett, nem gondoltunk bele a nagy szintkülönbségbe, ahogy a viccbeli róka se, hogy tud-e egyáltalán repülni. Aztán fent tornacsukában, kiskabátban volt nagy meglepetés, amint térdig süppedtünk a hóban. Az én lelki szemeim előtt krókusz rétek lebegtek. A felhők szédítő gyorsasággal jöttek-mentek, hol nem láttunk semmit, hol gyönyörű panoráma terült elénk. Felmelegítettük magunkat egy jó adag csípős spagettivel a hegyi kocsmában, aztán indulás:)

A Goethe által híressé tett kis halászfalu,  Malcesine

 

 

 

 

Sirmione

Körös-körül a Körösökön

.
Avagy a kutya nehéz Körös túra...

 

Fotók: Meggyes Lilla, Konczos Krisztina, Selmeczi László,  Bíró Helga, Én

és ha esténként megkérdeztük Livit, mit tud a Honfoglalásról:

(hát sok mindent, tanultunk egy kis szimbolikát)

 Árpád alatt menekültek erre a magyarok, közben

Átkeltek a Kárpátokon, ki lovon, ki gyalog, szóva’

Hátuk mögött hagytak szépen hegyet, rengeteget, úgyhogy

Átláthatták maguk előtt végre a terepet, merhogy

Paráztak, mer a magyarnak puszta csak a jó, hisze’

Szemmel nem tartani egymást sehogyse baró.

Ott voltak az Ungnál, azután meg a Tiszánál, éshát
Mentek volna tovább is a Tisza vonalánál,
Csakhogy nem tudták, a túloldalon micsoda lakik, vagyis, hogy
Lakik-e és ki lakik és sokan-e lakik?
Árpád konkretice épp az Ung folyónál lakott, egyszer
Hívatta a Küsidet, egy Tas nembéli tagot, mondom
Hívatta a csákót aztán ilyet szólott őhozzá:
A Tiszántúl érdekel, na puhatolózzá’!
Bejön-e a fű, tiszta-e a víz,
Me’ sikít az ősi föld: velkám, plíz!
Vigyél viszont magaddal egy csecse fehér lovat is,
Aranyzablát a szájába, gyémántnyerget a hátára,
Ragyogja le a nagyégről a csillagot is!
S ha királyt találsz valahol, hát azzal adjad neki,
Hogy az Árpád küldi a lovat, s a pénz nem érdekeli, és,
Hogy nem kér érte semmit is, csak füvet kér meg földet kér
Meg vizet kér, azt kész is, na ezt mondd meg!

Indult is a Küsid, át a Tisza vonalán, és aztán
Látta is, hogy nem hazudik ám a hagyomány.
Térdre rogyott a szegény, a szája pedig á-n:
Igen, igen, igen, igen, a Kánaán!
Harmadik napon jutott el végül egy városba, ami
Morva volt, és Szvatopluk volt a lakosok ura.
Küsid nyomta bizony rögtön, mit az Árpi mondott neki,
És a fehér lovat a nyereggel átnyújtotta neki.
Hát a Szvatopluknak másmilyen volt a szimbolikája, ígyhát
Adott földet, adott vizet, füvet, üsse kánya.
Három napig vígan ment a Küsid hazafelé,
Mikor Árpi bácsi személyesen lovagolt ki elé.
Mingyá nézte is a vezér ám a viz-, a füv-, a földet,
Hogyha hagyomány is, csak bizonyos áldozatot ér meg, viszont
Látta, hogy a minta bizony kibaszottul atom, azt, hogy
Édes a víz, zsíros a föld, bejön a fű nagyon,
S ahogy kézről kézre adták ott a kulacsot, a füvet,
Végérvényesnek találták a szerződésüket.
Rögtön fordította Küsidet az Árpi visszafelé,
Mondta, menjen újra Szvatoplukhoz, hallja csak a zselé, azt, hogy
Miénk itt e föld, az erdő, mező, úgyhogy
Eltakarodni e földről az kötelező.
Ha nem érti, mondjad neki, az Atilla jogán,
Na meg a fehér ló, nem emlékszel, köllött, apukám.
Egy szó, mint száz, Szvatoplukom, azt gondolom én,
Jut neked hely máshol is még a földkerekén!
Agyonütöm a lovadat, görbelábu szar,
Dugjad fel az ajándékod magadnak, magyar!
Azé a föld, aki azér’ elébb odanyúl,
Gyorsaság a jogossághoz így viszonyul!
És akkor légy szíves az avarokkal mondjad má’ meg, mi van!
Apukám ti vagytok hívatlanok ebben a buliban. Figyelj:
Többen vagyunk, jobbak vagyunk, úgy megyünk, hogy lövünk,
Mindenkit, aki csúnyán néz, jól lemészárolunk!
Aztán elmondta még, hogy a magyar odafele tart,
Azután a lovára ugorott, és gyorsan elinalt.
Szvatopluk hitte is meg nem is, ami vele megesett,
Gondolta összerántja hétvégén a morva sereget,
Na, erre hétvégére se serege, se nemzete, de,
De élete se, csobb, beléfulladott a Duna vizibe.

Sirmione primaverile

.

egy kis mimóza Évának hálám jeléül:)

Lago d'Orta

.
A lago d'Orta  Piemonte második legnagyobb tava, közepén a San Giulio szigettel.

Nagy domború macskaköves, lejtős sikátorok, málló pasztellszínű freskókkal díszített kis templomocskák,

kőpala tetős ódon házak között vezet az út a tópartig.

A városka egy szentté avatott szerzetesről is nevezetes, Pio Atyáról, akinek nevéhez számos csodatétel fűződik a mai napig, ezen a helyen jelent meg látomásként 13 évvel ezelőtt.

Úgy tartják, hogy gyermekkorától kezdve látta Jézust, Szűz Máriát és az őrzőangyalát, és beszélgetni is tudott velük, és amíg gyermek volt, meg volt róla győződve, hogy erre mások is képesek. 1910. augusztus 10-én Beneventoban pappá szentelték.

Az ezt követő években kezdett erős fájdalmat érezni azokon a helyeken, ahol később a stigmák megjelentek Pio életében a stigmák mellett legismertebb és több tanú által igazolt rendkívüli jelenség a gyónók lelkének, gondolatainak olvasása, valamint az ún. bilokáció (egyszerre két helyen való jelenlét, a legenda szerint Mindszenty József bíboros cellájában is járt). Közismert, több esetben tanúsított és sokszor vizsgált jelenség volt továbbá a rendkívül magas testhőmérséklet (48 fok) és egy nagyon kellemes, intenzív virágillat, amely jelenlétéhez vagy az általa használt tárgyakhoz kötődött.

Talpam alatt sár és ingovány

.

Ez a hely a szívem csücske. Nemcsak azért mert a Bakony mellett itt van a másik indián tábor, hanem mert különleges varázsa van ennek a Dunába nyúló nyelvnek. Átfog és körülölel; elringat és odaszögez.

"I was told by the priest: Hey boy, you’d better open your eyes!
I felt the pain of the demons in my brain skatin’ on thin ice
Oh it’s just another day that turned into the blue
Oh it’s just another day of turning to the blue"

"And I tried tried tried so hard you know baby I loved you so
You were the dark bride of my soul you said you’d never let me go
Oh it’s just another day that turned into the blue

Oh it’s just another day of turning to the blue"

Szilvi és Márk

Kisoroszi ház

Lago Balaton merlettato

. .

.

Csipkésre fagyott a Balaton vize ezen a télen. Karácsony után látogattunk le Badacsonytomajba, és első utunk rögtön a tóhoz vezetett. A jég még nem volt elég vastag, recsegett-ropogott a lábunk alatt (Marci idegesen toporgott, ha egy szép alakzatot meglátva beljebb merészkedtem - szerintem is kár lenne azért a kameráért:). Korcsolyázásra tehát nem volt alkalmas, de nem is lett volna élvezetes a sok megfagyott hullám és jégszilánk miatt. Csak gyönyörködtünk a tó megfagyott vizében, észre sem vettem, ahogy tiszta víz lett a nadrágom, miközben hason csúszva próbáltam egy-egy jégtündért lencsevégre kapni.

 Egy kis Rorschah-teszt: nektek mi jut eszetekbe?

Letesztelhetitek magatokat az index kissé szex-alkohol orientált változatán:)