.
Gyönyörű volt az idei tél és most olyan nehéz elbúcsúzni az érintetlen fehér domboktól, a ropogó hótól a csizmánk alatt, hogy a tiszta éles kékeket olvadó koszos-barnás vizek váltják fel.
Még sosem láttam a La Costát fehéren, hópaplan alatt, és ahogy most nézem a képeket és visszagondolok rá, fülemben csengenek Márta sorai:
"Szinte minden nap végigjárom a jól ismert ösvényt az erdőben, s ha
lehet, hogy valaki inkább már táj, akkor én ez a csendes ösvény vagyok." Nekem ez az ösvény a szőlők között vezető girbegurba földút és engem is "érthetetlenül boldoggá tesz, hogy lábnyomaim kacskaringója hasonlít a mezei nyulak útvonalaihoz" de ezt csak magamnak mertem eddig bevallani.
Felsétáltunk a bergamoi hegyekbe, annak is a tetejére, Costa di Serinába. Találtunk kecskéket, pónikat, ropogó tüzet,a tűz mellett fehér abroszt és vargányás szeletet.
Elolvadtak a jégtáblák a Dunán szinte teljesen, vígan utaztatták magukat rajtuk a récék. Mintha egy élet múlt volna hirtelen, hogy kezdődjék az új.
VálaszTörlésMár reggel kihallottam a madárfüttyből, hogy titkos üzenetek szállnak a légben!
Képzeld életemben először ma megnézhetem a busó járást...
Hamarosan készülődök, csak még benéztem hozzád - érdemes volt!
Csodálatosak fotóid, még a hószagú alvó tájad is élettel teli
VálaszTörlésImádom ezt a vidéket
(miattad:)))))
A hegy tetejéről csodás a kilátás mindig, ez a havas táj különleges.
VálaszTörlésA jégcsapok!!!!!
Szép búcsú a téltől, mert jöjjön már a tavasz!
Csodaszép ez a beszámoló!!!Én nagyon szeretem a hófehér havat.Van benne megnyugtatás, remény,ahogy eltakar minden csúnyát, sötétet, bíztat ez a fehérség a jóra,a szépre....
VálaszTörlésNagyon különös látvány a havas Cipresse, klassz, hogy idén megláttad hó alatt is a La Costát!
VálaszTörlésTéli gyerek lévén én is oda vagyok a hóért... De azért már várom az ébredő természetet is és azt, hogy Te lefotózzad (nekünk), Ciripke! Szilva
Mily emberi az elmélázó barna szempár és a bohókásan szembelógó huncut szőkés fürtök.
VálaszTörlésValóban csodás volt az idei tél puhasága.
Képeid látványa megsokszorozza bennem a megélt élmény szépségét.
Ellenmondásnak tűnhet, pedig igaz, a havas téli képek megmelengették a szívemet. Tán azért, mert arra gondoltam, ilyen fotókat csak a tájat szerető szívvel lehet készíteni.
VálaszTörlésMindig örömmel nézegetem a képeidet – sok más olvasóddal együtt.
Köszönöm szépen nektek, hogy itt jártatok!
VálaszTörlésJudit Eszter, látom, már nagyon várod:) remélem nem marad el a tavasz és meglesz a szép átmenet.
Mammka, ugyanígy vagyok vele én is!
Szilva, ugye így is milyen szép?
Györgyi, te vagy az egyetlen aki ezt a tekintetet említette...Nekem az a kedvenc képem. Olyan végtelen szomorúság van benne, míg a kecskék tekintete bizalmatlan, kíváncsi, már-már tolakodó. Vagy csak mi látjuk bele ezeket az "emberi" tulajdonságokat?
Fodorka, örülök, hogy megoszthattam veled!
Feltöltöttem újra a képeket, mert ha túlságosan lekicsinyítem, és a blogspot nagyítja vissza a képeket, nagyon romlik a minősége-homályos lesz. Ezentúl jobban figyelek. Ti is tapasztaltatok ilyesmit?
VálaszTörlésFogalmam sincs, hogy csak nekünk fontosak-e? Gyaníthatóan nem. Számomra a tekintetek szépsége meghatározza az emberről, állatról kialakított képemet.
VálaszTörlésSzem és kéz mániás vagyok.