..
.
.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
skip to main |
skip to sidebar
Eszternél
- Ciripbogár
- Bergamo, Lombardia, Italy
- Az élet apró dolgai egy Bergamohoz közeli kis városkában. Contact: cuttlepal@freemail.hu
Böngésző
musicbox
Ennyien vagyunk most
what I like...
Gastro favourites
Photo and restauration
Trendo
Őszi pókhálók
csillogó csöppek pókfonálon
fények villódznak konstatálom
hogy valami illékony csoda
álom és ébrenlét mixelt mákonya
vesz körül csak a monitor világít
az ember leereszti elfáradt pilláit
de a kép ottragad szemhéja falán
éjszakába fordul a fahéjszín délután
átmenet nélkül révületbe dűlt…
s a pókhálóban összegyűlt
sok keserédes őszi perc
úgy csendül mint a terc
mit ájtatos lánykák énekelnek
ódon templomhajókban
míg mások egybekelnek
és minden tovagördül tétován
csak a légvonatban megrezdülő
pókháló leng sután
míg egy csillogó csepp
dermedten ténfergő bogár
barna hátára csöppen…
képeid láttán erre gondoltam
a puhán bebónyáló szürkületben.
Páfrányfenyő
Gésák legyezői,
ginkgolevelek;
hamvas üde zöldek,
bársony kikelet…
boldogság a szívben,
lobbanó remény.
A napba öltözöl,
kis páfrányfenyő?
Az ősz beköszönt már,
de hol járhat Ő?
Napsárga leveled,
lám barnulni kezd…
Pillangók százai,
levél-danaidák,
hűségesen őrzik
anyjukat, a fát…
de érzik közelgő,
zord végzetüket,
tél jő; a kikelet
oly messze lehet.
Jeges szelek fújnak,
minden ág csupasz
fagyott lepkeszárnyak
várnak új tavaszt.
Indigó éj
Leszáll az indigó éj
suhogó köpenyben
kámzsáját jól fejébe húzva.
Éber lappantyú pirreg
a partmenti ligetben,
vizimanó közeledik úszva.
Halkan csobog a fekete víz,
hátára nem dobálnak
kisfiúk kacsázó kavicsot:
csattanjon élesen, pengve…
csak a mélykék éjszaka jár
körül a parton, elmerengve.
Pislákoló rőzsetüzemből
szelíden szétterült a füst,
a vízen átvezető karcsú hídnak
minden pallója fénylő színezüst.
A Hold illata
Tavaszi éjnek évadján néha
padlásom ablakát kinyitom,
kihajlok a bársonyos csendbe,
az éjszaka szívét hallgatom.
Baglyok se huhognak,
nem kuruttyol béka
e sejtelmes órán,
ha kinyitom néha
homályos, pókhálós
ablakom.
Levél alatt alszik a bogár,
nem ciripel a tücsök se már,
fejjel lefelé lóg a denevér
(hogy nem megy a fejébe a vér?!)
én meg bűvölten lesem a holdat…
Ilyenkor csap meg néha az az illat,
a titokzatos rejtélyével kínzó,
(nyomába se lép holmi földi Kenzo!)
még talán az ódon levendula,
melynek hajaz rá az illata.
Csillagok porát feloldva ég vizében,
szerelmes sóhajokkal elkeverve szépen
készülhet az áldott ambrózia,
melynek ily csodás az illata!
Múlt, jelen, jövő hullámzik felszínén
és benne vagy te is, múzsám, szép szirén…
Tűnékeny emléked, oszlik párlata,
lassan feldereng az indigó éjszaka;
a tó felett a Hold is felhőbe menekül,
fénye és illata a vízben elvegyül.
csillogó csöppek pókfonálon
fények villódznak konstatálom
hogy valami illékony csoda
álom és ébrenlét mixelt mákonya
vesz körül csak a monitor világít
az ember leereszti elfáradt pilláit
de a kép ottragad szemhéja falán
éjszakába fordul a fahéjszín délután
átmenet nélkül révületbe dűlt…
s a pókhálóban összegyűlt
sok keserédes őszi perc
úgy csendül mint a terc
mit ájtatos lánykák énekelnek
ódon templomhajókban
míg mások egybekelnek
és minden tovagördül tétován
csak a légvonatban megrezdülő
pókháló leng sután
míg egy csillogó csepp
dermedten ténfergő bogár
barna hátára csöppen…
képeid láttán erre gondoltam
a puhán bebónyáló szürkületben.
Páfrányfenyő
Gésák legyezői,
ginkgolevelek;
hamvas üde zöldek,
bársony kikelet…
boldogság a szívben,
lobbanó remény.
A napba öltözöl,
kis páfrányfenyő?
Az ősz beköszönt már,
de hol járhat Ő?
Napsárga leveled,
lám barnulni kezd…
Pillangók százai,
levél-danaidák,
hűségesen őrzik
anyjukat, a fát…
de érzik közelgő,
zord végzetüket,
tél jő; a kikelet
oly messze lehet.
Jeges szelek fújnak,
minden ág csupasz
fagyott lepkeszárnyak
várnak új tavaszt.
Indigó éj
Leszáll az indigó éj
suhogó köpenyben
kámzsáját jól fejébe húzva.
Éber lappantyú pirreg
a partmenti ligetben,
vizimanó közeledik úszva.
Halkan csobog a fekete víz,
hátára nem dobálnak
kisfiúk kacsázó kavicsot:
csattanjon élesen, pengve…
csak a mélykék éjszaka jár
körül a parton, elmerengve.
Pislákoló rőzsetüzemből
szelíden szétterült a füst,
a vízen átvezető karcsú hídnak
minden pallója fénylő színezüst.
A Hold illata
Tavaszi éjnek évadján néha
padlásom ablakát kinyitom,
kihajlok a bársonyos csendbe,
az éjszaka szívét hallgatom.
Baglyok se huhognak,
nem kuruttyol béka
e sejtelmes órán,
ha kinyitom néha
homályos, pókhálós
ablakom.
Levél alatt alszik a bogár,
nem ciripel a tücsök se már,
fejjel lefelé lóg a denevér
(hogy nem megy a fejébe a vér?!)
én meg bűvölten lesem a holdat…
Ilyenkor csap meg néha az az illat,
a titokzatos rejtélyével kínzó,
(nyomába se lép holmi földi Kenzo!)
még talán az ódon levendula,
melynek hajaz rá az illata.
Csillagok porát feloldva ég vizében,
szerelmes sóhajokkal elkeverve szépen
készülhet az áldott ambrózia,
melynek ily csodás az illata!
Múlt, jelen, jövő hullámzik felszínén
és benne vagy te is, múzsám, szép szirén…
Tűnékeny emléked, oszlik párlata,
lassan feldereng az indigó éjszaka;
a tó felett a Hold is felhőbe menekül,
fénye és illata a vízben elvegyül.
Il Tempo adesso
Etető
Játék
Eszternél
Rendszeres olvasók
Copyright
Minden jog fenntartva. Az oldalon található fotók írásos beleegyezésem nélkül nem közölhetők
Szeretem ezt a filmet, és jó volt olvasni is téged. Megvan DVD-n a film, meg kellene újra néznem!
VálaszTörlésSzeretek beleszagolni a kiteregetett, még frissen nedves ruhákba, morzsákat felcsipegetni az abroszról,új szappant kitenni a fürdőszobában, szeretem, mikor nyáron megdördül az ég, ha éjjel esőre ébredek, majd visszaalszom rá, a köd fémes illatát, és a reggeli kávém hosszan, kihűlésig inni...
VálaszTörlésNahát,Éva, mennyire ugyanezeket szeretem! Kivéve a morzsákat, azt Marci szereti felcsipegetni.
VálaszTörlésKöszönöm, hogy megírtad!
Folytatom tovább: szeretek sorban álláskor mások kosarába lesni,nyári estén sétálni és a kékes fényű ablakokba nézni,nyári reggelen a még hűvös kövön mezítláb állni,szétnyomkodni az elgurult kaviárszemeket a tányéromon, éjszaka tintahalként vízben lebegni,kövek rajzolatában formát keresni...
VálaszTörlésés persze megtörni a créme brüléen a karamellt, vagy kocogtatni a dobostorta tetejét.
és még eszembe jutott valami: szeretek régen lapozgatott könyvben préselt virágot találni.
TörlésAmelie, jaj, nagyon-nagyon!
VálaszTörlésJó, hogy felidézted, megnézem hétvégén.
Hát ezek után meg kell néznem.
VálaszTörlésMás: elárulnád a "felfedezni azokat", és a "ragasztót tenni az ujjára" betűtípusait?
Kedves Otthonteremtő,a második font: Kims handwriting, az elsőt egy órás keresgélés után se találtam meg, de nem adom fel, csak meglelem még egyszer, addig is boldog lennék ha megírnád te is, milyen kis apróságok tesznek boldoggá.
Törlésszeretek nyári estén a lemenő napba nézve úszni befelé a tóba egyedül,
VálaszTörlésszeretek hókiflibe harapni, és érezni az íz elomlását a nyelvemen
szeretem a tavasz első erős sugarában megcsillanó Bogi-hajat nézni nevetve, és a déli napban orromba kúszó földszagot
szeretem azt az izgatott kíváncsi várakozást, mikor a fényképezőgépemről letöltöm, és végignézem a kirándulás képeit,
szeretem hallgatni a fodrásznál idősebb hölgyek csevegését, vagy az egyszerű, tiszta emberek szóáradatát a vonaton...
jó látni,milyen hasonló kis dolgok tesznek minket boldoggá, talán ezért is szívesen látogatjuk egymást.
Törlésés nem szeretem a szóellenőrzés olvashatatlan betűit bepróbálni, hogy végül elmenjen a kommentem
VálaszTörlés:)))gondoltam is, hogy leveszem ezt a szóellenőrzősdit.
TörlésÉn meg szeretem Amelie-t, mert hasonlóan látja a világot, mint én:)
VálaszTörlésSzeretek itt lenni köztetek, mert mindig tanulok valamit, mert csodás álmok, képek, hangok vannak jelen, mert olyan felüdülés minden sorotok, mint az édes must első cseppje.
VálaszTörlésDe jó volt végigolvasni benneteket!Köszönöm!!!:)
VálaszTörlésGyörgyi, Csillagos, Tipitá, köszönöm Nektek.
VálaszTörlésCiripke ! Jó itt nálad nézegetni a hangulatos, nagyon szines képeket, de talán a szövegek még izgalmasabbak. Azt hiszem csak ismételni tudnám a már leirtakat. Talán furcsa, de szeretem ha szobám minden szeglete ragyog és a kitárt ablaknál a télnek hideg "furcsa" illatát érzem. Sok puszi !
VálaszTörlésIgen, én is nagyon örültem, hogy megkaptam ajándékként a többiek kis listáját. És tudom, hogy te is nagyon szeretsz új szappant kitenni a fürdőszobába:))
TörlésPuszi!
Esőben sétálni, meleg tócsába lépni, jeges pocsolya hártyáját berepeszteni, bámulni hajnalban a rózsaszínben ébredő túlpartot, egyetlen tejeskávémat zene mellett szürcsölni korán reggel(3 albert keksszel volt az igazi), tüzet gyújtani a kályhában...
VálaszTörlésKöszönöm!
TörlésRemek játék, nosza beszállok! :)
VálaszTörlésSzeretem az eső utáni üdeséget, az égszínkék mennyboltot, a frissen darált kávé illatát, és nagyon szeretem a kutyakörmök kopogását a nyomomban. Nem szeretem, ha a szél nekifutásból ront az ablakoknak, ha pókhálóba gabalyodom, és ha nem kényelmes a cipőm.
Luca
Köszönöm Luca, pont ilyen kedves apróságokat vártam tőled, mint kutyakörmök, amit én is nagyon szeretek:)
TörlésRéz András listája:
VálaszTörlés"Amikor a frissen sült keszegnek elropogtatod az uszonyát, amikor először érzed a levegőben, hogy tavaszodik, amikor egy régiségbolt sarkában rábukkansz egy bizonyos holmira, amire vágytál, és aminek a felbukkanása esélytelennek tűnt. Amikor a rádióban éppen az a dal szólal meg, amelyet magadban dúdoltál."