Ischia 1.

.

.

Campi Flegrei, azaz Tüzes Mezők. Már az ókori görögök is így hívták a Nápolytól északra eső vidéket. Hogy miért Tüzes? Vulkanikus területen járunk, ahol füstölgő kráterek, apró tavak és termálforrások váltogatják egymást. 

Nem véletlen, hogy Homérosz Odüsszeusza itt járja be Hádész országát, abban az időben az erős vulkáni tevékenység miatt tényleg maga volt a pokol.

forrás:http://www.odysseus.hu

 

"Egy év elteltével Odüsszeusz már felkészült a hazamenetelre, de Kirké elmondása szerint a hazafelé vezető utat csak a Hádész országában "élő" thébai vak jós tudja megmutatni.
"...gondolnod sem kell rá, hogy ki vezesse hajódat; állíts árbocot és kifeszítve a hószinü vásznat, ülj, s a hajódat az északi szél majd elviszi szépen."  

A homéroszi útnak ezen a szakaszán északi szél fújt, annak segítségével az akkori hajók csak a délkelettõl délnyugatig tartó szektorban tudtak navigálni. Estére meg is érkeztek Hádész országába, vagyis útja vezethetet olyan különös parthoz, szigethez,

amely  hasonlított a mondák alapján elképzelt Hádész országához. Az Odüsszeiát olvasva -ez legvalószínűbb, hogy egy vulkanikus sziget lehetett, és ott barlangokat, föld alatti folyót talált,  a vulkanikus gázoktól elbódulva pedig hallucinációi lehettek.

Ami még támpontot adhat a lehetséges partszakaszok kiválasztásánál, hogy abban az időben  a hajókat kihúzták a partra, tehát csak sima homokos erre alkalmas öblök jöhetnek számításba.

Vergilius Inarime, később Arime néven emlegeti Ischiát, valószínűleg az Iliászra utalva (Tüphónt Arimois sziklájához láncolták). A rómaiak Aenaria, a görögök pedig Pithékusszai néven emlegették.

Első kikötőhelyünk a Porto vulcanico: 

jól látszik a szabályos kör alakú kráter a bal felső sarokban, a jobb oldalon meg az aragón vár kis vízbe nyúló szigete.

(fotók:Google Earth)


Ischia  is a vulkáni működésnek köszönheti  termálvizű öbleit, kráter kikötőjét, dús növényzetét.

A biológusokat is érdekli Ischia vize: szén-dioxid fakad az aljzat repedéseiből. A gáz oldódva szénsavvá alakul, megsavanyítja a tengert, jól modellezve azt, milyen következményei lehetnek majd a környezetszennyezés savasító hatásának.

A porto vulcanicotól a városon keresztül vezet az út a várig.

A Castello Aragonese picike szigete természet adta toronyként emelkedik ki a Tirrén-tengerből, egy parthoz közeli, 113 m magas tengeri sziklán helyezkedik el, mely szintén egy vulkánkitörés során alakult ki,és egy hosszú móló köti össze a szárazfölddel.

Az első erődöt i.e 474-ben építették szürakúzai görögök telepesek. Az antik erőd alapjaira 1438-ban V. Alfonz aragóniai király építette a ma is látható erődöt, amely évszázadok során a sziget védelmére szolgált a kalózok támadásai ellen. A 18. század kezdetén még néhány templom és egy klarissza kolostor is meghúzódott falai védelmében.

  kilátás a vár faláról, a jobb oldalon a távolban a porto vulcanico

Castello Aragonese

 Dús teraszos kertek között vezet az út a vár belsejében, de találhatóak bent modern művészeti kiállítások és egy középkori kínzóeszközöket bemutató múzeum is.