.
Ahogy a szűk sikátorokból kiérve egyszer csak elénk tárul a Duomo és a keresztelőkápolna látványa, összeszorul az ember torka, a látvány még két hónap után is megdöbbentő. Nem lehet megszokni, mint ahogy a gondolatot sem, hogy a tér a székesegyházzal 652 évvel ezelőtt is így ejtette bámulatba az arra járót.
A Duomo mindig a legnagyobbat és a legjobbat akaró Firenzeiek jelképe lett. Valamikor ez volt a világ legnagyobb székesegyháza, és még ma is a negyedik helyen áll.
az épület csak a 19 sz. második felében kapta meg színpompás nyugati homlokzatát.
A keresztelőkápolna (Battistero) a firenzei városi legenda szerint a kápolna eredetileg a fiesolei etruszkok felett aratott római diadal emlékére emelt Mars templom volt. Ez az épület kapta először ezt a jellegzetes fehér alapon zöld geometrikus márványborítást, amely azóta annyi más templom díszítésének ihletője lett.
A porta del Paradiso, Ghiberti keleti kapuja a keresztelőkápolnán. Mózes átveszi a tízparancsolatot.
balra sorbanállás a Duomo kupolájához, jobbra a hatalmas téren van bőven hely a rengeteg turistának.
A dóm melléképületeit és a kupolát a kor egyik legnagyobb építésze, Brunelleschi tervezte. Zseniális tervét a kupolát illetően azonban nem fogadták el feltétel nélkül és az akadékoskodó és a feladatra teljesen alkalmatlan Ghibertit nevezték ki mellé építésvezetőnek. Brunelleschi erre faképnél hagyta az egész kócerájt, az építkezés nélküle hamarosan le is állt, és csak hosszas kéretés után tért vissza, de már mint teljes hatalmú építésvezető.
évekkel később, mikor a majdnem kész kupolát Michelangelo becsmérlően tücsökketrecnek nevezte, a sértődékeny firenzeiek abbahagyták a kupola burkolását, ami azóta is befejezetlenül áll.
