Una settimana con Gábor e Patrik

.

insetti e cani

Tavaly gyönyörű pipacsmező virított itt, idén érdekes módon csak margaréta nőtt. Kicsit bogarásztunk benne a kutyákkal.

akrobaták

ugye, milyen gyönyörű ez a pókocska, és hogy illik a margarétához?

Amikor lassan közelítek egy lepke vagy bogár felé a fényképezőgépemmel, a kutyák tudják hogy "vadászom", és azonnal segítségemre sietnek. Ez abból áll, hogy belerongyolnak a kép közepébe, megpróbálják bekapni a szóban forgó áldozatot, majd megnyalják a kezemet és vele együtt az objektívet. Ekkor születnek ezek a képek:)

Itt éppen Gia segít.

napernyő

a kis szőrös bogár nem alszik, csak úgy csinál:)

én a kutyákkal

Pepe naffejű

.

Bemutatom nektek Pepét, a naffejű mackócsalád tagját, aki kalandos úton, közel két hónap kirándulgatás után érkezett hozzánk Új Zélandból. Távoli szülőhazájának és az olasz posta kifürkészhetetlen útjainak köszönhetően már most többet látott a világból, mint sok más mackó egész életében. Utazásának állomásairól mélyen hallgat...(és még csak képeslapot sem küldött, mint Amelie törpéje, hogy ne izguljunk miatta annyira.)

 Íme az ő története by Helen:

Minden egy kis csengővel kezdődött. Meglátta, és úgy érezte, hogy az a kis ezüst színű csengettyű hangja sokat jelent neki. Mikor meghallja, gondolata messze szál, titkokat hordoz és mesél. Ha meghallja, valahogy felébred, újra önmagát fedezi fel, a helyett, hogy az a mackó lenne, amit mások látnak, látni vélnek benne.
És megkapta az ezüstszínű csengettyűt. Biza. Felvarrta szépen a sálja végére, és vígan csilingelt, ő pedig boldog volt :)
 

Mígnem beállított mackófalvára. Ott mindenki össze-vissza borzolt szemöldökkel vizslatta, hogy mit is akarhat egy csengővel, olyan fura, senki se hord csengőt. Ráadásul a sálja végén? Hát, micsoda hóbortos ötlet!
Pepe kicsit megszeppent, de nem akart megválni a csengős sáljától.
Nagy sétára indult, olyan elmélkedősre.

Aztán összetalálkozott a nyuszival, aki megdicsérte a szép kabátkáját. Meg a sünivel, aki azt mondta, hogy micsoda helyes gomb van a kabátján, igazán jó választás volt. Ráadásul a róka is arra járt, és vigasztalásra szorult - naffejű Pepe gyorsan átölelte, amitől róka komának sokkal jobb kedve lett. A katica is arra járt, és azt mondta, hogy ilyen szép csengőhangot még életében nem hallott. Így sétáltak együtt - és együtt találtak rá a málnabokorra, aki megkínálta őket mézédes gyümölccsel és hűsítő árnyékkal.

Azóta tudja, hogy a barátok nem feltétlenül azok, akik olyanok, mint ő, néha pont a (mások által) nem normális(nak titulált) csapatban fogja jól érezni magát :) Sőt, kiteljesedik, az addig megismert világ is nagyobb lesz, sokat tanul a többiektől, akik mesélnek a saját világukról - és ő is ő is büszkébb lesz arra, aki valójában.

Igen, azóta nem viseli rossz érzéssel a csengőjét - sőt, kitolja pociját, hogy mindenki láthassa, micsoda csillogó-villogó csengője van! És bátran néz elébe, hogy megismerkedjen gazdijával, azt mondja, sok megbeszélnivalójuk van :)

Pepe azt üzeni mindenkinek, tessék megtalálni életetek csengőjét, és merjetek mások lenni. Tudjátok, normálisnak lenni nem erény, hanem a gyámolatlanság jele :)

Pepe minden részegysége nagy szeretettel készült, válogatott, természetes fonalakból. A mackó bozontos puha teste Törökországból érkezett mohair fonal, a felemás színű fülecskéi, szemfoltja, végtagjai pedig új zélandi gyapjú :) A csengettyűt úgy találtam, hogy már fejben készülőben volt Pepe, és ő kérte, hogy az a csengettyűt landoljon a kosárban.

Kis kötött gyapjúkabátot kapott, zöld gombocskával, ami a málnabokorra emlékezteti, ahol először nagy beszélgetést folytattak a többiekkel. A sálja pedig fontos kellék, Pepe utál fázni. 

 Már itthon a teraszon a harangvirágosban

Rövid regenerálódás után a hétvégén ellátogatott a La Costára

 Ihletőjével, Pepe kutyával.

San Giulio

 .

.

Vasárnap a San Giulio kis szigetére látogattunk el, ami a Lago d'Orta közepén fekszik, és egy gyönyörű bazilika található rajta, apácák lakják a szomszédos kolostort. A parányi szigeten egy szűk kis sétány vezet körbe, a csend útja, és visszafelé a meditáció útja, egy egy pihenőnél a falra erősített táblára írt elgondolkodtató mondattal.

Távolból a sziget, aztán közelebb, és még közelebb.

A csend útja

Ogni viaggio comincia da vicino

I muri sono nella mente

Rábukkantunk egy gyönyörű nárciszmezőre, csak egy baj volt, hogy kerítés választott el tőle. Marci őrködik, amíg én magánlaksértést követek el egy-két fotó erejéig. De jó lett volna még egy kicsit ott heverészni és beszívni az illatát!

vissza a városkába.