Csobánc

.

A pannonkor végén feltörő vulkánosság sajátos képződményei ezek a tanúhegyek. A messziről nagyobb koporsóformát adó Badacsony, Szent György-hegy és Csobánc szélein a kőzet érdekes megszilárdulási formái, a bazaltkő-zsákok láthatók. Legszebb ezek közül a badacsonyi Kőkapu és a Szent György-hegyi bazaltorgonák. Ezek könnyen omlanak.  A bazaltkúpok cukorsüveg alakú formái a Gulács, a Tóti-hegy, a Hegyesd és a szigligeti Várhegy festői kúpjai. Mindegyik hegyről, mint természetes kilátóról, gyönyörű látvány nyílik a Balatonra, az északi oldal tanúhegyeire és medencéire.

a csíkos medvelepke is a bogáncsvirágot kedveli a legjobban

Ematurga atomaria, barna rétiaraszoló

A Csobánc és társai vízben meglehetősen szegények, ezért növényzetük is szárazságtűrő társulások és fajok gazdag mozaikjaként alakult ki: mészkerülő virágos-kőrises bükkösök, gyertyánosok, hársas-kőrises törmelékerdők. A sziklás részeken szinte mindegyik hegyen megtalálható a sárga virágú sziklai ternye, a pirítógyökér és a szúrós csodabogyó, gazdag a terület rovarvilága. 

szalmavirág, orbáncfű és kövirózsa

A Szent György-hegy nevezetessége az ősbükkös, amelynek évszázados fái között jó ideje nem járt favágó. Magyarországon csak itt található a melegkedvelő cselling-páfrány, de él itt pikkelyharaszt és Lumnitzer-szegfű is. A Tóti-hegy és a Csobánc sziklagyepein fekete- és leánykökörcsin díszlik, buglyos kőtörőfű él. A hegyek közötti medencék láprétjeiben több orchidea-és nősziromfaj nyílik.

szemeslepkék

Romtemplom a Csobánc oldalában

ideális ugróhely az ernyősöknek

Nevető kutya kismadárral

 Háttérben a Badacsony