Ne haragudjatok, ha a zéró érdeklődés ellenére folytatom a pugliai sorozatot...ez a blog egyfajta napló is, hogy majd egy szürke novemberi este felidézhessem az Olaszországban töltött nyarakat.
Szóval ez a déli csizmasarok, ahol a madár se jár, elmaradott, elhagyott kietlen vidék, és nagyon veszélyes...én így emlékszem még jó 20 évvel ezelőtti élménybeszámolókból. Legyintettem is pár évvel ezelőtt, amikor M. felvetette uticél gyanánt. Tartotta is magát a sztereotípia kitartóan, bár egyre bizonytalanabbul, ahogy szintén itt élő barátnőm lelkendezett a vidékről csillogó szemmel.
Itt volt az ideje, hogy saját szemünknek higgyünk. Találtunk is igazi déli káoszt, sikátorokat, amiken már az afrikai hatás érződik, fehérre meszelt kis házakat, akár a görög szigeteken. Igaz még mindig nem hemzseg a turistáktól, de elmaradottnak se mondanám, veszélyérzetem meg aztán egyáltalán nem volt. A tengeri herkentyűket szeretőknek maga a mennyország, az emberek kedvesek, hevesek, csillog a szemük...
két gyönyörű helyet szeretnék felidézni még, mindkettő szárazföldi, nagyon egyéni hangulatú városka:
az egyik a turistacélpont és UNESCO örökség Alberobello:
letisztult görögös formák balra, és szentendrei turistahangulat paprikafüzérrel jobbra
A kerek, szürke kúptetős és fehérre meszelt, méhkasra emlékeztető kőkunyhók egy sajátos látványú falu képét alkotják, és úgy néznek ki, mintha kis manók otthonai lennének. van amelyik kunyhó múzeum, ajándékbolt, de vannak bérelhetők is, és szerencsére van olyan is, amiben mindmáig a helyiek laknak.
A másik az elvarázsolt hangulatú, homokkőből épült híres barokk város: Lecce
semmit nem változtattam a fotón a bélyegzőt és a koptatott keretet leszámítva..
ugye hihetetlen, olyan a főtér, mint egy kicsit túlzóan dramatikusan megvilágított díszlet.
a katedrálissal szemben, és a kapuból fotózva
bennem egy tengerparti homokvár benyomását keltette a katedrális
Az érdeklődés meg van. Csak elnyomja már a türelmetlen vágy, hogy végre gyertek haza!
VálaszTörlésNekem a fehér manó házak tetszenek most nagyon.
Ezeket az éveket boldogság lesz majd felidézni a blogos naplódon keresztül. A képek és a látvány minden alkalommal lenyűgöző volt. Az élmény amit átéltetek soha el nem vehető.
Már nagyon várlak haza!
Alberobello:mesevilág. Talán még törpék is laknak valahol egyik.másik eldugott kis házikóban.
VálaszTörlésA blogot csak írd ! Valami "kór" terjed, egyre kevesebb a blog-olvasó... én eldöntöttem, magamnak írom, ezért már nem fáj olyan nagyon, ha nem olvasnak és nem kommentelnek...
Tetszenek Lecce főtere fölött a felhők. És maga a főtér eszembe juttatja a horvát Sibenik főterét, a hangulata ugyanolyannak tűnik. Mi ott voltunk az elmúlt nyáron...Nézzük egymás képeit, és eszünkbe jutnak a saját emlékeink.
VálaszTörlésGyönyörűek a képeid, szeretem a beszámolóidat, sokkal kevesebbszer nyilvánulsz meg, mint szeretném:)
VálaszTörlésattól, hogy nem hagyunk itt szavakat, a szívünkben igen előkelő helyet foglal ám el minden képed, és megjegyzésed, nyugi
VálaszTörlésÉRDEMES
sőt
ölellek:)))))))
Nem irok blogot,de nehanyat nagyon szivesen olvasok es nezegetek,mint ahogy a tiedet is! Nagyon szeretem a kepeid!mindenfeleket,de az olasz tajakrol,varoskakrol,lakoikrol,epuleteikrol,targyaikrol talan a legjobban. Imadtam a bicigliseket is peldaul,es remenykedtem a cipesz bacsirol is lesz majd! :) ha nem,nem baj :) de minden masrol ha surubben hoznal,ahogyan a hozzaszolasokat olvasom, sokunknak orormet szereznel! :)
VálaszTörlésKomolyan kértem elnézést untatásért, mert tudom, a nagy többség ultibeszámoló mégiscsak annak érdekes aki épp ott volt vagy lesz, vagy nem is tudom. Ráadásul én még sztorikkal se szolgálok, meg személyes történetekkel se. De örülök, hogy szívesen vagytok itt és nagyon hálás vagyok érte! jaj tényleg a cipész bácsi, meg akitől a bicajomat vettem...micsoda arcok...csak éppen fénykép nem sikerült róla, csak magamnak emlékül kicsi géppel, neonfényben. Kevesebb a bejegyzés, tudom, de megfogadtam magamnak, csak ha már nagy a késztetés bennem, akkor teszek fel képet. Automatikus fásultság jeleit véltem magamon felfedezni, kell egy kis feltöltődés, inspiráció.
VálaszTörlésMár-már irreális szépségű képek. Elemel a hétköznapokból. A számomra érdekes, fontos a blogod, örömet szerzel vele.
VálaszTörlésLuca
Sokat kerstem az élménybeszámolókat Pugliáról, kevés van belőlük, jövő héten indulunk oda körútra, tíz napra. Örülök, hogy írtál erről az úticélról. Folytasd...
VálaszTörlés