2012. febr. 29.

Primaverile



A havas, hideg téli napok után olyan hevesen tört be a tavasz, mintha mindjárt nyár szeretne lenni, a hirtelen előbukkanó legyek az ablaküvegnek mentek zavarukban, míg a növények nagy igyekezetükben azt se tudták leveleket vagy virágokat hozzanak elő magukból inkább. A hirtelen változás a testet és a lelket is megviseli - legalább is nálam - a váratlan energiatöbbleten túl kellet adni valahogy, én egy nagy sétával például.. (vagy nagytakarítással:)

A téli pokrócokat még nem raktam el, hátha...

 Ilyenkor mindig előveszem az egyik kedvenc könyvemet:
Victor Hugo:A tenger munkásai
A szántszándékról szól.
Idézek belőle egy kicsit:

 

 Ilyen volt Gilliatt. A lányok rútnak találták. Nem volt rút. Talán szép is volt. Arcéle egy ókori barbáréhoz hasonlított. Amikor pihent, Trajanus egyik oszlopának valamelyik dák harcosára emlékeztetett. Füle kicsi volt, finom rajzú, nem lógott le a cimpája. és igen jól hallott vele. A két szeme között ott volt a merész és kitartó emberekre jellemző büszke függőleges ránc. Ajka szöglete lefelé ívelt, ez keserűségre mutatott, nemes ívű homloka derűt sugárzott;nyílt tekintettel,jóindulatúan nézett az emberekre, bár pillantását megzavarta az állandó hunyorítás, ami a halászok sajátossága a hullámok fénytörése következtében. Gyerekes-bájosan mosolygott. Az északkeleti szél majdnem négerbarnára égette.
Nem lehet büntetlenül egybeolvadni az óceánnal, a viharral, az éjszakával;harmincéves korára negyvenöt évesnek látszott. A szél és a tenger sötét álarcot vont az arcára.
Az Ördöngös Gilliattnak nevezték el.



Tale era Gilliat. Le ragazze lo giudicavano brutto. Ma non era brutto; forse, anzi, era bello. Aveva nel profilo un che di barbaro antico. In riposo, somigliava a un Dacio della Colobba Traiana. Il suo orecchio era piccolo, sensa lobo e di mirabile forma. In mezzo agli occhi aveva la superba ruga verticale dell’uomo audace e penseverante. Gli angoli della bocca erano un po’ cadenti, e ció donava al viso un’ espressione amara. La fronte aveva una curva nobile e serena, le pupille sicure fissavanao bene, quantunque lo sguardo fosse lievemente velato, a volte, da quel batter di ciglia che il riverbero delle onde produce nei pescatori. Il riso era puerile e affascinante. Non c’era avorio piú puro dei suoi denti. Ma la vampa solare lo aveva reso quasi negro. Mai impunemente un uomo si mischia con l’oceano, la tempesta e la notte, a trent’anni ne dimostrava quarantacinque. Aveva la cupa maschera del vento e del mare. Lo avevano sopranominato Gilliat lo scaltro.




és a séta Marcival, Giával a nedves erdőben:


( Pepe mostanság elcsavarog. Átmegy egymagában a szomszéd völgybe,
onnan kell esténként hazahozni.)


 az elsők:  hunyor, tőzike, májvirág (és persze a primula)




 Szabadon mászkáló tikok:önfegyelem-próba Giának.

nostalGia


18 megjegyzés:

  1. Nálunk tegnap visszatért a tél, havas utakon jártunk, de ma hajnalban már nincs fehér folt a kertben.
    Felhőket fú a szél a Duna felett...

    Képeid szépek - ezt a szépséges dalt hallgatom míg nálad mászkálok:
    http://www.youtube.com/watch?v=eOFjrOhXyNM&feature=related

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm a dalt, a sok hó miatt igencsak félnek ettől az olaszok, erős lavina és árvízveszély van jelenleg.

      Törlés
  2. Kellemes volt képeidet nézegetni és egy kis tavaszi levegőt szippantani.

    VálaszTörlés
  3. Jó nálad, szép képek és írás! Tegnap egész nap szakad a hideg eső nálunk, az ország többi részében hó esett.
    Az üvegvázában lévő sárga az mimóza?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Az üvegvázában pár ág húsos som van, egy sétáról hoztam, akárcsak az indákat, szeretnék belőlük mécsestartót drótozni.
      Van egy cserepes mimózám, virágzott is pár hete, de aztán annyira felkopaszodott,hogy majd' tövig vágtam.Remélem ebben a szép időben életre kel.

      Láttam nálad,milyen zord az idő, de te ebben is megtalálod a szépséget...

      Törlés
  4. Kicsit irigykedem. Nálunk még - az amúgy korán előbújó - illatos hunyor is csak pár centis. Igaz, volt nagy hó és voltak hideg napok. De remélem hamarosan nekibuzdul a Mecsek és tele lesz minden - ha mással nem - hát medvehagymával :-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Fodorka, az a tapasztalatom, hogy amilyen idő itt van, az két hét múlva, de inkább előbb otthonra is megérkezik. Anyukám számára én vagyok a hosszútávú előrejelzés. Legalább van idő otthon kigondolni, milyen virágmagokat is vessünk:))

      Törlés
  5. Érezni már a tavasz lüktetését. Bár nálunk a virágok még nem olyan bátrak. Tartalékolják a pompájukat melegebb napokra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Györgyi, biztos nem érte őket olyan hatalmas sokkhatás. Pár hete térdig érő hó, síkesztyű és -20 fok a hegyekben, most 18 fok pluszban este hatkor... ez azért így sok.

      Még azt szeretném mondani Neked,hogy a pokróc kérdést ismerve, ha nem tudnám, hogy a színes pokrócokhoz vonzódsz, olyat tudnék neked elképzelni, minta legalsó a fölső képen. Ugyan szintetikus, de jelenleg a kedvenc, puha, mint egy kiscica.

      Törlés
    2. Szia Cirip! Telitalálat. Pont ilyet szeretnék. Kivárom majd amíg rám talál az én kedvenc takaróm. :)
      Amúgy saját használatú tárgyaknál nem a színes dolgok a nagy kedvencek. Inkább a natúr és a földszínű személyes tárgyakat szeretem. Kedvencem a natúr fehér. Sőt az ünnepeinken is általában a fehér a domináns szín maximum a kiegészítőkben van egy kis szín ami ép az alkalomhoz illik.

      Törlés
  6. Köszi a húsos som nevét.
    Megetettem a teknősödet!:-)))

    VálaszTörlés
  7. Köszönöm szépen, azt hiszem pont jókor, most már biztosan felgyógyult a gyomorrontásból. Marci múltkor szimpla rosszaságból agyonetette:)

    VálaszTörlés
  8. Jólesik a szemnek a sok vidám sárga! (És az üdezöld és a hóvirág hamvassága.) :) Gia energikus és huncut benyomást kelt. :)) Mi fogott meg, mit szeretsz a Victor Hugo-könyvben?
    Vigyázzatok Pepére, veszélyes lehet a tavaszi kóborlás...
    Luca

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Luca!

      Ebben a könyvben egyrészt az, hogy oldalakon át elemzi például egy polip küllemét és jellemét,képzeletet és valóságot észrevétlenül egybeszőve, mondanivalójában pedig az, hogy teljes szívvel és lélekkel, "szántszándékkal" kell csinálni mindent ami fontos nekünk, még akkor is, ha esetleg nagy az esélye, hogy hiábavaló, vagy nem nyeri el az erőfeszítés a jutalmát. Mert a megtett út a cél mindig, tudjuk.

      Gia végtelenül szenzitív és szelíd jellem. Ezen a sétán egy pórázon vezetett véreb ugrott majdnem a torkának, majd avarral álcázott gödörbe esett, végül tüske ment a lábába, így a szokottnál is óvatoskodóbb volt.

      Reméljük, idén lesznek már kis Pepék:))

      Törlés
  9. Kaptam valamit, amit továbbítok:
    http://partfal.blogspot.com/2012/03/fejtores.html

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen!
      Alkalomadtán én is továbbítom majd.

      Törlés
  10. Ó, szegény Giával mi minden történt! Az érdeklődést, figyelmet kifejező okos pofija és a nosztalgikus fotó lendületes mozdulata miatt gondolhattam, hogy kerek ennek a kutyusnak a világ. Gyönyörű, amit a regényről írsz, köszönöm, hogy megosztottad!
    Luca

    VálaszTörlés