2012. dec. 2.

La prima candela







Boldog készülődést kívánok mindenkinek.




A hosszú téli estéken  szeretek Jeszenyint olvasni, elképzelem az orosz végeláthatatlan és sötét éjszakákat, a versek elgondolkoztatnak. Egy kis részletet leírtam alább a Fekete ember c. verséből, talán túlontúl is komor, vészterhes erre a szép adventi vasárnapra, de a szembesülésről szól saját magunkkal. Ha ez sikerül, akkor lélekben is felkészültünk az ünnepre.

"Már nem tudom merre, de
volt egy falu,
Kalugában talán, vagy
Rjazany-vidéken,
jámbor paraszti
családban élt ott egy fiú,
lenhaja volt, és ragyogott szeme kéken...

S lett siheder ifjú,

költő ráadásul,
nem szálfa-magos, de
amúgy jó markos gyerek.
Volt neki valami nője,
negyvenen is tán túl,
kit hol cemendének, hol meg
kedvesének nevezett."

Szergej Jeszenyin: A fekete ember

6 megjegyzés:

  1. Kalákának van egy lemeze. Ez a Jeszenyin vers a címe. Talán az egyik legkedvesebb lemezem tőlük. Jó hogy emlékeztettél rá. Meghallgatom ma este.
    Szép adventi napokat kívánok nektek!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Nekem is ez a kedvenc lemezem tőlük, szerintem remekül sikerült, és inkább hozzátett a versekhez, mint elvett belőlük.

      Törlés
  2. Téli este, Jeszenyin, gyertyafény... Mennyire összeillő szépségek, mennyire kellenek!

    VálaszTörlés
  3. Én a koszorú egyszerűségére és egyben szépségére csodálkoztam rá először, a vers ráadás volt.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. olyan szép dús fenyőágat vettem, hogy a díszítés, úgy éreztem, csak rontana a szépségén...

      Törlés