2011. nov. 25.

Melograno

.




Megismerkedésem ezzel a gyönyörű gyümölccsel jó húsz éve kezdődött, mikor is ezt kaptam ajándékba valakitől mint mediterrán különlegességet.
Használati utasítás azonban nem volt hozzá, nagy bátran felvágtam tehát majd elámultam a kis  gránátgyöngyöket rejtő belsején. Az ámuldozásnál tovább nem is jutottam mert a "hogyan is legyen tovább" röpke 2 hete alatt
megfonnyadtak a gyöngyöcskék.

 

Azóta töretlen szerelem fűz hozzá, mert

1. tényleg olyanok a magocskái mint ezernyi apró gránátgyöngy
    kedvem lenne nyaklánccá fűzni őket
2. nagyon-nagyon egészséges, az egyik legfőbb C vitaminforrás
3. édeskés, szörpös ízébe keveredik egy kis fanyarság is,akár nagy  boldogság közepette egy röpke bús gondolat

 


de elkészítés-hámozás terén nem lettem sokkal rutinosabb húsz év múlva sem. Múlt héten körbenéztem blogtársaknál, mit kéne csinálni hogy a konyha ne nézzen ki úgy egy gránátalma -facsarás után mint egy akciófim bombarobbantásos-vérengzős jelenete, és elég vicces ötleteket találtam Chili& Vanillánál például:

1. bontsuk szét a fürdőkádban (hát ha Marci rám nyitná a fürdőajtót amint épp a kádban ülök egy késsel és három gránátalmával vagy én vinném őt, vagy ő vinne engem a mentálhigiéniára.)

2. A kertben, pink fürdőruhában (mivel ilyentájt van a szezonja és én 
     elég fázós vagyok, ezt is elvetettem.)
3.  zacskó alatt anyukám ötletére- ennél maradtam.

 


Egyébként nagyon változó, melyik mennyire fröcsköl, a mait minden különösebb trükk nélkül szépen  belemorzsolgattam a tálba.



 Találtam praktikus recepteket is, íme itt egy, amit ki szeretnék próbálni:

Narancsfacsarón kifacsarjuk a levet, majd ásványvizes palackban lefagyasztjuk. Másnap kivesszük a fagyasztóból, és mivel a gyümölcs hamarabb enged fel, szépen leöntögetjük a gyümölcsöt, míg csak egy rózsaszínes jégkupac nem marad hátra. Az így kapott sűrű nedűt újra lefagyasztjuk.

Én mindig is ódzkodtam a visszafagyasztástól, de gondolom ebben az esetben nem okoz problémát.










 azon frissiben joghurttal és egy kis barna cukorral
















2011. nov. 19.

2011. nov. 6.

La Costa a novembre

...
 .
.
A másik oldalon mindig fúj a szél
Sötét nyirkos köd szitál
Ingujjba rejtett altatókon él
Egy megtébolyodott világtalan király

Mesébe illő szereplők
Egyenként Kharón ladikján
Retúr jegyekkel farzsebükben
Integetnek hogy milyen kár
- hogy itt maradtál..







 







Vigyél el innen kicsi eső
Vigyél messze innen el
A mögöttem ácsorgó idő
Elém farol egy luxus Bentley-vel












Csukom az ajtót kattan a zár
Tétova homályon lépek át
A kakukkos óra egy pillanatra megáll
Méricskélem a tű fokát

Hogy átfér-e rajta a menekülő
Hirtelen őszülő idő
Hátán egy csontokkal teli zsák
És a bokorból lesnek a hiénák
- traktorral mentek a szívén át..